Gondolatok a jógáról 4. rész - A pránajámáról

Namaste. Ebben a bejegyzésben a pránajáma gyakorlásról lesz szó. Ez a jógagyakorlók által leginkább hanyagolt, nélkülözött gyakorlási forma, pedig nem kellene így lennie. Pránajáma egyszerűen fogalmazva lehetne légzőgyakorlat is, persze, ennél sokkal többről van szó. A prána a levegőenergia, gyakorlatilag a kínai "csí" szanszkrit megfelelője. Nem véletlen, ezek az ősi kultúrák ugyanazokat a megfigyeléseket tették, ezeken alapuló gyakorlataikat sikerrel alkalmazták a szellemi fejlődésben, az egészség megőrzésében és helyreállításában, azaz a gyógyításban is.

A prána megfelelő bejutása, és a testben való áramlása létfontosságú, ennek elakadása, nem megfelelő felvétele, hiánya az egészség károsodásával, szellemi visszafejlődéssel, és végül halállal is járhat. Mivel azt pontosan tudja mindenki, mennyire kellemetlen, az életminőséget károsító már az is, ha csupán egy nátha, vagy allergiás rhinitis miatt részben, vagy egyáltalán nem kap levegőt az orrnyílásain az ember, minden nehezebb, komfort nélküli, tisztán gondolkodni, de még aludni sem tudunk, el lehet képzelni, mennyire roncsoló hatással bírhat ennek állandósulása.

A prána helyes felvétele, és a testben történő áramoltatása úgyszólván elengedhetetlen az egészséghez, és az egészséges szellemi fejlődéshez is. Hogy mennyire így van, és mennyire hiányában vannak az emberek ennek, az is jól mutatja, hogy számos kezdő gyakorló erősen idegenkedik, félelmet érez még a legegyszerűbb pránajáma gyakorlásával kapcsolatban is. Noha, ősi védikus bölcsesség, hogy aki a lélegzetét uralja, az a gondolatait is uralja. És aki a gondolatainak ura, az az életének is az ura, nem sodródik az árral, hanem tudatosan fejlődik minden külső megpróbáltatás és nehézség ellenére is. A pránajáma gyakorlatok alkalmazása a letisztult, elcsendesedett elméhez, tehát a meditációhoz szinte nélkülözhetetlen. Ennek alapvető bizonyságtétele csupán a buddhista meditáció gyakorlata, a legegyszerűbb pránajáma, belépő a befelé irányuló életbe, a légzés tudatos megfigyelése. A pránajáma gyakorlásokat is, csakúgy, mint az ászana gyakorlást is, a fokozatosság, és az ahimsa, azaz az ártás, erőszak nélküliség kell, hogy jellemezze, és igen nagy türelemmel kell viseltetniük a gyakorlóknak magukkal szemben.

Természetes, hogy a pránajáma gyakorlás biztonságosságát, és biztonságérzetét, valamint a helyes gyakorlás sikerét egy oktató segítségével tudod leginkább elérni. Itt is megjegyzem, mint korábbi bejegyzésemben, hogy ugyan nehezebb és rögösebb, de megfelelő instrukciók, leírások mellett, az autodidakta fejlődés sem lehetetlen, hiszen minden benned van, ami a sikerhez szükséges.

Legyen szép napod, légy boldog. - Köszönöm, ha megosztod ezt a bejegyzést.