Gondolatok a jógáról 2. rész - Az ászana gyakorlásról

És most kezdő lépésként csupán az ászana gyakorlás helyességéről szeretnék néhány fontos gondolatot említeni:

Ha korábban sok éven át csak úgy éltél, mint az átlagember, nem sokat adva tested és testtudatod fejlesztésére, akkor most ne akard hirtelen három hónap alatt teljesen átváltoztatni. Ez erőszakos cselekedet, fájdalommal, és sérüléssel jár, és gyorsan elveszi a kedvedet a tényleges gyakorlástól, és természetesen nem fog menni.

Állíts fel egy könnyen tartható napirendet - legalábbis ami a jóga ászanák gyakorlását illeti -, ütemezd be magadnak minden napra, lehetőleg egy időben. Lehetőleg kora reggel. Az ayurvédikus felfogás szerint a napfelkelte előtti két óra a legmegfelelőbb a gyakorlásra, de ha ez most még ijesztő számodra, kezdetben elég lesz, ha 20 perccel kelsz korábban a megszokottnál, és az így nyert időt következetesen a gyakorlásra használd fel. (Már csak zárójelben merem leírni, hogy ha teljesen képtelennek érzed magad a reggeli gyakorlásra, mert annyira más az életritmusod, délután, vagy este is gyakorolhatsz, de akkor az legyen következetes.)

Tervezd meg a gyakorlásodat, ne random ászanákkal próbálkozz. Akár írd le őket sorban, jól látható módon egy nagyobb papírra, és nyugodtan tedd ki magad elé. Ha voltál már - esetleg jársz is jógaórákra - akkor kérd az oktató segítségét az összeállításban, ha nincs segítséged, kereshetsz engem is. (Rövidtávú terveim között szerepel, hogy hamarosan felteszek egy reggeli 20 perces napindító jóga videót is.)

A jóga nem sport. Ne a lestrapált (vagy beleizzadt...) futó szerelésedben állj neki. Legalább kis mosakodást végezz előtte, és legalább tiszta ruhát vegyél fel hozzá, akkor is, ha ez otthon, melegben csak egy fehérnemű.

A gyakorlást mindig kezdd, (és így fejezd is be) egy kis csendességgel. Ehhez akkor is vegyél fel valami meleget, esetleg egy takarót, ha egyébként fehérneműben gyakorolsz. Ülj le egy számodra kényelmes keresztbe tett lábú ülésben (szukhászana, sziddhászana, féllótusz, lótusz, burmai), ehhez bátran használj segédeszköznek párnát. Tenyereid felfelé, vagy a térdek előtt pihennek, mutató és hüvelykujjak finoman összeérintve (chin-mudra), vagy az öledben Buddha-kéztartásban, egyik tenyér a másikon, hüvelykujjak finoman összeérnek. Fókuszálj a test helyes tartására: fejtetővel fölfelé törekszel, állad párhuzamos a padlóval, vállaid lazák, lapocka belesüllyed a hátizomba. Fej-nyak-törzs egy vonalban helyezkedik el. Egyenletes, orron át történő rekeszizom légzéssel (hasi légzéssel) vedd a levegőt. Figyelmed fókusza a tartás helyességén, és légzésed megfigyelésén lankadatlan legyen. Ha könnyebb a dolog, ezt időben behatárolhatod; számolj meg így 12, vagy 24 nyugodt légzést. Ez nagyon fontos, sose spórold le se az elejéről, se a végéről. (De kedved szerint bármikor napközben is megismételheted gyakoriság, és hosszúság korlátozás nélkül.)

Ne zavarjon a dolog, ha vannak olyan ászanák a gyakorlatsorodban, amelyeket most még nem tudsz látványra tökéletesen megvalósítani. Nem is ez a cél. A törekvésed helyes iránya teszi tökéletessé a gyakorlásodat. Figyelmed fókusza az ászanákhoz előírt helyes tartáson, hozzárendelt izomtónusokon, a tekintet irányán, a légzés helyességén, és egyes ászanáknál (egyébként jellemzően inkább a pránajámáknál) meghatározott helyen legyen. Ha helyesen jársz el - ezzel a törekvéssel - hamar ki fog derülni, hogy egy egyszerűnek látszó ászana is milyen komoly feladat. Ebben mélyedj el.

Ne akarj folyton újítani, ne kívánj mások előtt mutogatható látványjógát magadra erőltetni. Ne találd unalmasnak a gyakorlatsorodat, hidd el, hogy bőven van hová fejlesztened a gyakorlatsorod ászanáit kívül, és belül egyaránt... Ha figyelmed helyesen fókuszálod, a teljességet és tökéletességet csupán egyetlen tiszta lélegzetben megtalálhatod.

OM, shanti, shanti, shanti. - Köszönöm, ha megosztod ezt a bejegyzést.